Frey Úr ír - Script Abstract kiállítás a Ludwig Múzeumban - az Olyanjó! fotója

Frey Úr ír – A legjobban festő taxis története – Ludwig Múzeum Frey Krisztián kiállítás

Zsófi / 2022. február 23. / Művészet / Kiállítás

Frey Úr ír – A legjobban festő taxis története – Ludwig Múzeum Frey Krisztián kiállítás

Egy kedves barátunk, Nóra, a Ludwig Múzeumban szokott néha tárlatokat vezetni. Egy csendes februári vasárnap – amikor amúgy sem volt túl jó idő kültéri programokhoz –  tökéletes időzítésnek tűnt, hogy meglátogassuk őt. Amikor csekkoltuk a programot, akkor szembesültünk vele, hogy egy Frey Krisztián kiállításon fog végig kalauzolni minket, akit őszintén szólva mindez idáig egyáltalán nem ismertünk. Nekem viszont régóta az absztrakt művészet ez egyik kedvenc művészeti irányom, így az érdeklődés megvolt. Miért is ne nézhetnénk meg? – gondoltuk.

Frey Krisztián festményei

Frey Krisztián 1929-ben született Budapesten. Családja jómódú volt, édesapja vidéki fogorvos, és pont emiatt lett a család osztályidegen, aminek következtében Krisztián nem jelentkezhetett a Képzőművészeti Főiskolára sem. A festészetet autodidakta módon tanulta meg, s lett a 60-as években újjáéledő non-figuratív festészetnek az egyik legeredetibb alakja.

Szkriptuális absztrakció

Frey Krisztián a festészetében az absztrakt expresszionizmus egy egészen sajátos variációját alakította ki. Egész életművét végig kísérik a betűk és feliratok, valamint a szimbólumok (például csillagjegyek) és az absztrakció mesteri kombinálása. Képein rengeteg szó, személyes felirat, dátum és név szerepelt kezdeti korszakaiban.

A ’60-as években figyeltek fel rá, első követői a Zuglói Kör fiatal absztrakt festői voltak. 1967-ben volt első saját kiállítása, amelyre nagy méretű képeit szerette volna kiállítani, ám ezeket akkor túl személyesnek érezte, így a festményeket egy fehér réteggel festette át. Ez a “fehér kiüresedés” időszaka.

Az Iparterv-generáció képei

Az Iparterv-generáció képei

Frey Krisztián a 60-as években útlevélhez jutott, így ki tudott menni meglátogatni németországi rokonait. Itt találkozott először a pop art irányzattal, ami nagy hatással volt rá. A pop arttal  érintkező műveit ’68-’69-ben kiállították az Iparterv-csoport kiállításain is. Kombiné című festménye, valamint az alábbi Alles Vergängliche ist nur ein Gleichnis (Minden múlandó csak hasonlat) című képe a magyar pop art fő műveinek tekinthető.

A kép címe Goethe Faustjának záró sorait idézi:

Minden múlandó csak hasonlat;
Az elérhetetlen itt valósággá válik;
A leírhatatlan itt megtörténik,
Vonz magához az örök nőiség.

Alles Vergängliche ist nur ein Gleichnis (Minden múlandó csak hasonlat)

Alles Vergängliche ist nur ein Gleichnis (Minden múlandó csak hasonlat)

A zürichi taxis évek

A prágai tavasz eseményei után félt attól, hogy a progresszív művészet undergroundba fog kényszerülni Magyarországon, így amúgy is magas fokú szabadság vágya egészen Svájcig vezette. 1970-ben sikerült útlevelet szereznie és emigrált Zürichbe. Itt is tovább festett, bár anyagi értelemben szűkösebben élt. Már nem futotta neki a nagy és drága vásznakra, helyette kisebb és olcsóbb anyagokra alkotott. Ebben az időszakban kézírás jellegű festményeit is tovább fejlesztette, de a hangos sikerek elkerülték őt.

Művészetét az elbizonytalanodás jellemezte. Erre utalnak kisebb méretű alkotásai is, valamint az, hogy a festészeten kívül sokféle egyéb technikával is elkezdett kísérletezni (papír művek, tus rajzok, rézkarcok).

Zürichben egy iskolában vállalt buszsofőri állást. Ebben az iskolában ismerte meg későbbi feleségét is. Az iskolai évek után taxisként dolgozott, amit nagyon szeretett, hiszen sokféle emberrel, sokféle ingerrel találkozott, ami rendkívül motiválta.

Frey Krisztián a svájci taxis évei alatt

Frey Krisztián a svájci taxis évei alatt

A computer art világa

Frey Krisztián Zürichben ismerkedett meg a számítástechnikával, ami nagyon felkeltette érdeklődését. Az egyetem gépein kezdett el megtanulni programozni, és kezdetleges grafikai programokat írni. Olyan algoritmusokat programozott le, amelyek számokból és jelekből álló kódsorokat eredményeztek, ezekből megszülettek első computer art művei. Egyértelműen a műfaj korai úttörői közé tartozott, ám amikor az első professzionális, bárki által használható grafikai programok megjelentek, akkor elvesztette érdeklődését a különleges művészeti irány iránt.

 

A rendszerváltás után tárt karokkal várták haza, sok kiállításra hívták, új képeket is rendeltek meg tőle, így 1992-tól részben haza költözött. Idősebb kori festészetében visszatért a kezdeti időkhöz, de már sokkal nagyobb érzelmi hullámok jellemezték alkotásait. Ezen korszakát a változó tempójú gesztusfestészet jellemzi.

Frey Krisztián a ’90-es években komoly pszichológiai problémákkal küzd, s végül egy apró baleset hatására pszichoszomatikus tünetei erősödtek. Ezek hatására egészsége gyorsan leépült és 68 éves korában, 1997-ben Zürichben meghalt. Azt gondolom, hogy mind színes életműve, mind pedig érdekes, a 20. századra oly jellemző életútja miatt is érdemes részletesebben megismerni munkásságát.

A Frey Krisztián kiállítás még 2022. március 20-ig megtekinthető a Ludwig Múzeumban, nagyon jó szívvel ajánlom, nem csak művészet iránt érdeklődőknek.