Fehérkő vára (Kereki vár) – Kereki

A kereki vár története

A Somogy megyei Kerekiben található várrom története viszonylag rosszul dokumentált. A vár eredetéről és történetéről korabeli oklevelekből, Sági Károly és Koppány Tibor a vár történetéről szóló kiadványából és Nováki Gyula régész 1994-es feltárási jegyzeteiből tudhatunk meg valamit.

Az biztos, hogy a Kerekiben (akkori nevén Querequi) található vár a XIV. század elején épült. Egy 1336-os oklevélben említik, amely szerint Anjou Károly parancsára hozták létre uradalmi központnak, amely célja a közelben lévő jobbágyfalvak összefogása volt, tehát alapvetően nem katonai céllal épült. A várat ebben az időszakban Czikó várnagy vezette.

Bixie

1396-ban Marczali Miklós erdélyi vajda kapta meg az uralkodótól nemesi adományként. Pár évvel később Marczali csatlakozott a Luxemburgi Zsigmonddal szemben fellépő trónkövetelőkhöz, így az uralkodó hívei 1403-ban megostromolták a várat, amelyet csak 1408-ban építettek újjá.

1474-től a Báthori-család uralta a várat. A vár továbbra is inkább birtokközpontként funkcionált, mintsem katonai bázisként.

Hunyadi Mátyás halála után (1486) Habsburg Miksa csapatai vették át, majd Kinizsi Pál vezetésével a „fekete sereg” foglalta vissza.

1530-ban Perneszi Ferenc nemes megvásárolta a várat és felújította azt. A gótikus stílusú épület nem sokáig tündökölt felújított állapotában, mert 1543-ban a keresztény végvári katonaság felrobbantotta. Félő volt ugyanis, hogy Buda 1541-es elfoglalását követően a törökök olyan gyorsan fognak terjeszkedni, hogy befészkelik magukat a kereki vár épületébe is. Ezt követően a várrom évszázadokig érintetlen maradt. A török hódoltság idején íródott feljegyzésekben nem szerepel. A XIX-XX. században helyi plébániatemplom és vadászkastély építéséhez hordtak el tégláiból.

1963-ban történt meg a vár műemléki helyreállítása, amely nem jelentette a vár teljes renoválását, inkább romkonzerválást végeztek. 1964-től áll műemlékvédelem alatt.

Hogyan nézett ki eredetileg a kereki vár?

A kereki vár szabálytalan alaprajzú, alapvetően ellipszis formájú építmény. A gótikus stílusban épült vár eredetileg leginkább téglából épült, mindössze néhány falrész alapozásánál, és keretezésnél, párkányrészek kialakításánál használtak hozzá követ.

A vár 283 méter magasan fekszik a tengerszint felett.

Az épület eredetileg 2 emeletes volt (ma az első emelet magasságáig állnak mindössze a falak). A vár bejárata a déli oldalon volt, ahol ma egy fahíd vezet át a kb. 6 méter mély és 7 méter széles várárok felett. Ez látható a borítóképen is.

Itt található a régi kaputorony helye, amelyhez kapcsolódtak a külső várfalhoz épült lakószárnyak és a kisméretű várudvar is.

A vár makettje a dinnyési várparkban tekinthető meg. Itt pontosabb képet kapunk róla, hogy valójában hogyan is nézett ki annak idején.

Fél napos kis kirándulás a kereki vár romjaihoz

Mi egy napos januári szerda reggel gondoltuk, hogy teszünk egy kis kirándulást a Balaton déli partján. Eredetileg a felújított dégi kastélyt akartuk megnézni, ami technikai okok miatt épp zárva volt, így esett a választás a nem messze fekvő Fehérkő várra.

Kerekibe érkezve a falun át kell hajtani, egészen a Czikó-pihenőig (amit értelemszerűen a régi várparancsnokról neveztek el). Itt kényelmesen le tudjuk rakni a kocsit a kis játszótér mellett.

Innen kb. 600 méter séta a vár. Kényelmes erdei sétaútvonalon lehet feljutni a várba. A szint emelkedik, de nem vészesen, így kutyával és kisgyerekkel is simán megközelíthető a vár. A nehezebb részeken klasszul ki van építve fa korlát, amibe tudunk kapaszkodni. Nekünk szükségünk is volt rá, mert 3 esős napot követően érkeztünk, és olyan sár volt, amiben igazi kihívás volt felkúszni egyes szakaszokon.

A várat 20-30 perc alatt kényelmesen körbe lehet járni a kiépített fa pallókon. A vár belső részeibe nincs lehetőség bemászni, de nincs is igazán olyan része, ami el lenne fedve a nyilvánosság elől, a pallóról is mindent jól lehet látni.

A vár északi oldalán található egy kis kiugró padokkal, ahonnan fantasztikus panoráma nyílik a Balatonra és a Kőröshegyi-völgyhídra. Tiszta időben jó messzire el lehet látni.

A vár megtekintését követően tehetünk egy kisebb sétát Kerekiben, ahol egyéb látnivalók is vannak, mint például a Református harangláb, Horthy Miklós szobra, a Trianon emlékmű, az Alman-tetői kopjafa vagy a Szent Anna katolikus templom. Gyerekekkel pedig vonzó célpont lehet a Kereki Dínópark is, amely márciustól lesz nyitva újra.


Galéria

A hely elérhetőségei