Már csak vasárnap estig (2022. február 20.) tekinthető meg a Szinyei Merse Pál életművét feldolgozó festészeti kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Ha még nem jutottál el rá, akkor mutatunk pár képet, amitől biztosan kedvet kapsz arra, hogy lecsapj az utolsó jegyek valamelyikére.

Mit kell tudni Szinyei Merse Pálról?

Gyorsan vegyük végig egyik legismertebb festőnk legfontosabb életrajzi adatait!

1845-ben született és 1920-ban 75 éves korában hunyt el.

Régi nemesi családba született, 8 gyermekből ő volt a harmadik. Köszönhetően a családban felhalmozott vagyonnak, Szinyei abszolút nem az éhező festőművészek életét élte. Képei közt több alkalommal is megjelenik a (ma már Szlovákiához tartozó) híres jernyei családi kastély és annak kertje. Az alábbi képen látható kert és a hölgyek ruhája is egyértelműen árulkodik arról, hogy előkelő körülmények közt töltötték a jernyei mindennapokat.

A gimnáziumi évei alatt kezdett el festeni, majd Münchenben járt a Képzőművészeti Akadémiára. 1869 nyarán részt vett a müncheni nemzetközi művészeti kiállításon, ami elementáris hatással volt rá, ezért még abban az évben otthagyta az Akadémiát és önálló karrierbe kezdett. Ebben az időszakban megrendelésekből élt, jól.

Az 1870-es évek elején édesapja egyéb elfoglaltságai miatt rámaradt a birtok kezelése, így haza költözött Jernyére. Ebben az időszakban rengeteg családi portrét festett, amik közül kiemelkedik, a nővéréről, Ninonról festett képe, ő látható alább a fekete ruhában.

1872-ben apja és kollégái unszolására visszatért Münchenbe, ahol egy baráti társaságon keresztül megismerte újlublói Probstner Zsófiát, aki később a felesége lett. Feleségét is több portré képen örökítette meg. Egyik leghíresebb képén, a Lila ruhás nőn is ő látható.

Az én kedvenc képem a kiállításon

A Szinyei kiállítás számomra legkedvesebb képe pont egy saját magáról készített önarcképe lett. Szinyei családi és baráti körben is gyakran vadászott, innen a kép témája. Ami miatt azonban nekem megtetszett, az a kifejező tekintete, ami a képen látható.

A kép 1897-ben készült, amit sok nehézséggel és fájdalommal teli év előzött meg.

Az 1880-as években meghalt Szinyei édesapja és nővére is. Részben a gyász és részben a rengeteg birtok körüli teendő miatt, illetve azért, mert ekkor még elkerülték a szakmai elismerések, hosszú ideig egyáltalán nem festett. Ez idő alatt Szinyei Merse Pálnak és feleségének 6 gyermeke született, de belőlük 3 kislány diftériában már egészen fiatalon meghalt.

Csalódásait nehezen viselte el, rendszeresek voltak dühkitörései is, ezért 1887-ben elváltak feleségével, aki magával vitte megmaradt két lányukat (akikből egy később agyhártyagyulladásban hunyt el), a festő pedig fiával, Félixszel magára maradt.

Talán ez a sorozatos veszteség az, ami megjelenik a festő szemében, s emiatt válik olyan bensőségessé ez a kép számomra.

Szinyei és az ő szupersztárja, a Majális

A Majális című képet a Münchenbe való visszatérés után egy évvel festette. Közel 20 évvel később ez a kép hozta meg neki az igazi áttörést. Festői karrierjében az 1896-os milleniumi kiállítás lett a fordulópont, ahol a Majális, amely ezt megelőzően több évtizede nem volt sehol kiállítva, végre elnyerte méltó elismerését. Egybehangzó vélemények szerint Szinyei látásmódját még csak ekkor érte utol a korszellem, és döbbent rá a festő- és kritikustársadalom, hogy milyen nagyszerű alkotással állnak szemben. Az állam megvásárolta és azonnal múzeumba helyezte, amivel Szinyeit is beemelte a kánonba, sőt, a festőt innentől kezdve hatalmas elismerés és kultusz övezte, így még életében elégtételt szerzett a korábbi gúnyos, vagy egyszerűen csak lenéző véleményekért.

Így lett Szinyei Merse Pál a 19. század végi, 20. század eleji festészet meghatározó figurája, és a magyar képzőművészet egyik legismertebb alakja, a Majális pedig talán minden idők legismertebb magyar festménye.

„Nem akartam mást, mint lefesteni egy szép tavaszi napot, melyet a városból kirándult víg társaság élvez.”

A Majálisról direkt nem teszek most be ide közeli képet. Mindenképp ajánlom, hogy keresd fel a kiállítást még ebben a két napban, és tekintsd meg személyesen! A tárlatra több mint 20 külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough  – is érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Ezek csak még különlegesebbé teszik az élményt.