A Zwack család Úri utcai palotájánál - az Olyanjó! fotója

Shalom, Buda! – Várséta a budai zsidóság rejtelmes története nyomán

Zsófi / 2022. május 08. / Városi séta

Shalom, Buda! – Várséta a budai zsidóság rejtelmes története nyomán

Nem győzzük eléggé hangsúlyozni folyton csak erősödő szerelmünket a Budai Vár iránt. 2015 óta rengeteget járunk a Várba, és annak szinte minden szegletét felfedeztük már. Korábban írtunk egy cikket is Látogatás a Budai Várban címmel, amelyben 6 csodahelyet mutatunk, amit tapasztalataink alapján senki nem ismer, vagy nem vesz észre, amikor a Várban andalog épp. Ezeket is jó szívvel ajánljuk neked felfedezésre, most azonban egy tematikus sétához szeretnék kedvet csinálni számodra.

Pár héttel ezelőtt a Budai Várséták csapata ránk írt, hogy tetszik nekik az oldalunk, és szívesen meghívnának bennünket egy tematikus budavári sétájukra. A már fent említett rajongásunk okán ennek nagyon megörültünk, és azonnal elkezdtük bújni a honlapjukat, hogy milyen séták közül választhatunk. Az összes elég jól hangzott, de volt egy, ami kifejezetten felkeltette az érdeklődésünket: ez a Shalom, Buda! nevű séta, amely a budai, ezen belül is a budavári zsidóság történetét mutatja be.

Manapság sokan és sokféleképpen dolgozzák fel a hazai zsidóság történetét. Nemrég írtunk az Örkény Színház fantasztikus darabjáról, a Dohány utcai seriffről. Annak a darabnak a középpontjában a pesti zsidóság története áll, főleg azokról, akiket a pesti gettóból deportáltak a lágerekbe. Mostani sétánkban egy másik zsidó közösség, konkrétan a Budai Várban élő zsidóság története kerül feldolgozásra. Bevallom őszintén, hogy nem ismertük a Vár történetének zsidó vonatkozásait, ezért nagy lelkesedéssel vártuk a péntek délutáni sétát.

Disclaimer: A sétán a szervezők jóvoltából ingyenesen vettünk részt, ugyanakkor ez nem befolyásol  abban, hogy az őszinte véleményünket írjam le róla.

Ez melyik fajta városi séta?

Csak hogy gyorsan képbe kerüljünk a program jellegét illetően: vannak azok a fajta városi séták, amik egyénileg sétálhatók végig, és vannak a rejtvények megoldásán alapuló szabadtéri kalandjátékok. Na, a mi sétánk a harmadik csoportba tartozik.

Mi egy csoportos városi sétán vettünk részt, ahol 10-en voltunk összesen. A sétát Czakó Borbála vezette, akinek felkészültsége és előadásmódja eszméletlen profi volt. Magával ragadó stílussal és lelkesedéssel mesélt a helyszínek történetéről, amelyeket meglátogattunk, és azoknak az embereknek az életéről, akik ezekhez a helyekhez kötődtek valamilyen formában.

Egy ilyen csoportos séta – mondjuk egy szabadtéri kalandjátékhoz képest – kevésbé interaktív, több múlik a sétavezetőn a tekintetben, hogy mennyire tudja élvezetessé tenni a programot. A miénk maximálisan az volt.

A csapatunk a Dísz téri infópontnál találkozott, ahol egy gyors becsekkolás után mindenki kapott fülhallgatót, majd elindultunk a tér másik oldala felé. A fülhallgató nagyon nagy ötletnek bizonyult, mert a sok építkezés és turistabusz, zenélő vendéglátóhely, meg mindenféle miatt annyira nagy volt a hangzavar, hogy semmit nem hallottunk volna a sétavezetőből, így viszont abszolút kényelmesen élvezhettük az előadást. Ez egy olyan feature, amit más városi sétákat szervező cégeknek is csak ajánlani tudunk, mert a műfajban ez még abszolút nem elterjedt dolog.

A budai zsidóság története

Sétavezetőnk, Borbála a budai zsidóság történetét egy olyan családi fotóalbumhoz hasonlította, amely már nagyon viseltes, néhol ütött-kopott, egy-egy lapja talán hiányzik is, a képek benne pedig változó minőségűek, és a sorrendiségük helyessége is kérdéses.

Mint később kiderült, a Budavárban élő zsidó közösségek története valóban nagyon szerteágazó és sok esetben hiányosan dokumentált. Rengeteg munkája volt abban történészeknek és a séta szervezőinek, hogy a helyeket, a személyeket és az őket összekötő történelmi eseményeket hitelesen és átlátható módon mutassák be, de ez maradéktalanul sikerült.

A közel 2 órás séta során 7 helyszínt érintettünk. A Dísz térről indulva sétáltunk át a Vár másik végébe, egészen a Táncsics Mihály utcáig. Mivel az a célom, hogy neked is kedvet csináljak a sétán való részvételhez, ezért nem fogom elspoilerezni az érdekességeket. Mindössze Péter és az én kedvenc részemet mesélem el a sétából, a többiről pedig csak egy-egy apró infómorzsát tárok fel neked.

Emblematikus házak a Dísz téren

A séta Angelo Rotta pápai nuncius házánál kezdődik, majd az SS-tag Wilhelm Höttl magyarországi otthonánál folytatódik. Ebben a házban Höttl Adolf Eichmann-nal is találkozott egy alkalommal, és ezen a találkozáson egy azóta sokat idézett mondat is elhangzott Eichmann szájából, amely a holokauszt megértése szempontjából is kulcsfontosságú.

Raoul Wallenberg háza

A Vár lakója volt Raoul Wallenberg, a leghíresebb hazai zsidómentő is, aki svéd diplomataként érkezett Magyarországra.

 

A Zwack család otthona

Raoul Wallenberg házától nem messze volt híres bridzs partnerének, az Unicum tulajdonosának, Zwack Jánosnak és családjának régi palotája is. Ebben a házban nőtt fel a mindannyiunk által ismert Zwack Péter is. Hogy a két férfit hogyan hozta össze a kártya, és miként mentette meg egy éjszaka Raoul Wallenberg a Zwack családot a deportálástól, azt is megtudhatod a séta során.

A Hatvany-palota

A Bécsi kapu téren található Hatvany-palota már önmagában is élvezetes látványt nyújt. De ha az ember még abba is belegondol, hogy olyan estek kerültek itt megrendezésre, amiken például Bartók Béla zongorázott Thomas Mann-nak, akkor egészen ámulatba esik.

A középkori zsinagóga helye

A séta során Péter számára a legnagyobb meglepetés az volt, hogy az általunk annyira kedvelt Babits-sétány, sőt, konkrétan az egyik kedvenc házunk alatt egy középkori zsinagóga maradványai lelhetők fel, ahol a XVII. században egészen tragikus események zajlottak le. Mivel az emléktábla előtt szinte mindig parkol egy autó, ezért ezt még soha nem vettük észre… Döbbenetes.

A ma is működő imaház

A középkori zsinagóga a bizonyos tragikus események óta nem működik, van viszont egy ma is működő imaház, amelynek a meglátogatása szintén a séta részét képezi. Az imaházban több régi sírkő is van.

Számomra a séta leginkább magával ragadó mondata az volt, amely — mint túravezetőnktől megtudtuk — minden zsidó sírfelirat záró mondata is egyben: „Legyen a lelke bekötve az élet kötelékébe.”  Ennél kevés csodálatosabb kép van szerintem a halál utáni életre.

A városi séta során megannyi információval, maradandó emlékkel és izgalmas storyval gazdagodhatsz, így jó szívvel ajánljuk, hogy te is vegyél részt rajta! Jelenleg hetente vannak Shalom, Buda! séták, helyet foglalni az alábbi gombra kattintva tudsz:

A program végeztével, amikor már jól elfáradtál, less be a Táncsics utcában található 4 minutes kávézóba, ahol egy jó kávé mellett végig pörgetheted a séta során készített képeidet, és akár rögtön újra is élheted a zsidóság történetéről hallottakat.