Derenk története egy a XX. századra oly jellemző, tragikus történések közül. Elszomorító példája a politikai önkénynek, és annak, hogy a hatalom hogyan képes tönkretenni egy teljes közösség életét.

Derenk Észak-Magyarországon, a szlovák határtól mindössze 1 km-re található, az Aggteleki Nemzeti Park területén. Mi az Országos Kéktúra során keveredtünk oda, Derenken átmegy ugyanis a Kéktúra 24-es számú szakasza, ami Putnokot köti össze Bódvaszilassal. Ezen a túrán ismertük meg mi is a romfalu történetét, és javasoljuk mindenkinek a látogatást, akit érdekel a XX. századi magyar történelem, és szeretne ellátogatni egy különleges atmoszférájú helyre, amilyenhez hasonló nem sok van hazánkban.

Túra és kirándulás

Országos Kéktúra: 6 + 1 indok, hogy miért kezdd el már most tavasszal

Az Országos Kéktúra életed egyik legnagyobb élménye lesz, ahol nem hajt senki és semmi, a végén pedig vár a katarzis. Kattintás után megpróbálunk meggyőzni, miért vágj bele te is.

2022. február 06.

Derenk története

A falu eredete a középkorig nyúlik vissza, a közelben található szádvári uradalom része volt. Lakosságát előbb a török hódoltság, majd a Rákóczi szabadságharc tizedelte, az 1711-es pestisjárvány idején pedig teljesen kihalt. Annak érdekében, hogy a faluba újra élet költözzön, Esterházy gróf a lengyelországi Szepességből telepített be jobbágyokat 1717-ben.

A trianoni békeszerződés után Derenk lakossága választhatott, hogy hova akar tartozni: Magyarországhoz vagy Csehszlovákiához. Ők Magyarország mellett döntöttek. A lengyel nemzetiségű lakosság hűen őrizte identitását, egészen 1943-ig nem igazán asszimilálódtak.

Derenk látképe 1943-ban – Bubenkó Gábor képe – szogliget.com

Derenk történetében a fordulópont akkor jött el, amikor Horthy Miklós, Magyarország kormányzója úgy döntött, hogy a falu környékéből vadászterületet szeretne csinálni, így a ’30-as évek végén elkezdték kitelepíteni annak lakóit, először szép szóval, majd pedig kényszerrel. Derenk lakói a környező borsodi településeken leltek új otthonra, házaikat és közösségi helyeiket pedig 1943-ra teljesen lebontották, ami pedig maradt belőlük, az az elmúlt 80 évben lett nagyrészt az enyészeté. Az egykori házak emlékét ma kis piros-fehér táblák őrzik, amelyek a falu egykori utcáin megdöbbentően nagy számban sorakoznak.

A falu egyetlen épségben maradt épülete jelenleg a Derenki Lengyelség Emlékhelyéül szolgál, benne fotókiállítással, mely a falu történetét mutatja be. A tablókon olvastuk olyan derenkiek történetét, akik a ’30-as években New Yorkba disszidáltak. Péterrel egészen sokat beszélgettünk és fantáziáltunk róla, hogy milyen sokkoló élmény lehetett akkoriban (is) egy Isten háta mögötti kis magyar faluból eljutni a világ másik végére. Micsoda nehézségeken mehettek át ezek az emberek, mire eljutottak oda, és mennyi élménnyel gazdagodhattak.

Derenk jelenleg is teljesen lakatlan romfalu, de a magyarországi lengyel közösség minden július közepén búcsút tart az emlékhelynél, ezzel éltetve a falu egykori lakóinak emlékét.