Normafa Delikát

Normafa. Egyszerűen nem lehet nem imádni. De ha bárkit megkérdezel, hogy milyen jó gasztro hely van ott, akkor a kötelező Síház – Réteses tengelyen túl már nem nagyon van ötlete. A Síház klasszikus formájában 2020-ban megszűnt létezni, és egy új, gasztrogarden jellegű hely vette át a placcot Normafa Síház néven; a Réteseshez pedig mindig 20 méteres sor áll. Nincs is annyi éhes ember, amennyi ott szokott sorban állni. A régi helyekből még a Csúcs Büfé maradt meg, ami bármilyen romantikusnak is tűnik, még sosem vonzott be minket.

Nemrég viszont új versenyzővel bővült a kínálat, hiszen az Eötvös úton, a Csúcs Büfé melletti, régóta elhagyatott kis épületet a Normafa Delikát kezdte el megtölteni élettel. A kis kávézó-reggeliző igazi újhullámos hely specialty coffeeval, facsart zöldség- és gyümölcs levekkel, bagellel. A helyet a Hosszúlépés. Járunk? tulajdonosai álmodták meg és üzemeltetik azóta is.

Bixie

Én már magától a skandináv stílusú letisztult, fényben úszó üzlethelyiségtől is elolvadok, de a mindig kedves személyzet és a szuper kávé is heti szinten vonz vissza minket. Az üzlet előtt szerencsére jó széles a járda, így elég sok asztalnak jut hely, így déltől egészen Naplementéig lehet ott sütkérezni és élvezni a madárcsicsergést, valamint vizslatni az épp arra járókat.


Pékműhely – Batthyány utca

Az elsőt sosem felejti el az ember, különösen akkor nem, ha azóta se volt nála jobb. Így vagyok én a Pékműhellyel, ahol az első „rendes” kovászos kenyeres élményeimet szereztem, abban az időben, amikor az I. kerületben laktunk, és a Batthyány utcai kis pékség 3 perc sétára volt a lakásunktól. Az évek során nagyon sok pékséget kipróbáltunk, sokféle kenyeret kóstoltunk, és bár szakértője nem lettem a témának, most már határozottan ki merem kijelenteni, hogy nálam továbbra is a Pékműhely félbarna félkilós veknije a műfaj királya. És akkor nem beszéltünk a kakaós csigáról, aminek az ipari formáját ki nem állhatom, de az itteni verziója simán a top három kedvenc édességeim között van, és a többi édes és sós pékáru is nagyon nagyon jó.

Bixie

Jó időben egy kávét is a rendeléshez csapva egy komplett és kiadós reggelit el lehet itt majszolgatni. Kétféle pékáruval és egy feketével együtt is megáll a csomag valahol 1000 Ft környékén, ami utolérhetetlen ár-érték arány ezért a minőségért.


Manouche Budapest

Az utóbbi években Libanon megérkezett Budapestre: ma már 3-4 jó étterem közül is simán választhatunk, ha épp az ország konyhájára vágyunk, és akkor még nem beszéltünk az olyan helyekről, mint például a Dobrumba, amelyek a közel-keleti konyhából, köztük a libanoniból is erősen merítenek. Ami viszont eddig nem volt, az a libanoni street food, amit séta közben, vagy épp egy padon üldögélve is elfogyaszthatunk. Ezt a hiányt pótolja a Manouche, ami Budapest egykor volt buliközpontjában, a Kazinczy utcában található, egy olyan környéken, ami a posztkovid időszakban még érezhetően keresi új identitását. Bízunk benne, hogy a Manouche-hoz hasonló színvonalas és cuki helyek által sikerül újradefiniálnia önmagát.

A Manouche neve nem egy hülye szóviccből ered, kínálatuk alapvetően, és nem meglepő módon a manouche-ra épül, ami egy helyben készült, vékony tészta, amit ízre és állagra is valahol a pita-tortilla-naan háromszögben kell elképzelni. Ez kétféle formában kapható: feltekerve és megtöltve mindenféle jósággal (saj), valamint szimplán csak ráhalmozott feltétekkel, papírtálcán tálalva (manouche). A feltétek nem bonyolultak, és az alapváltozatokba nem is kerül követhetetlenül sok minden, de ez nem is baj. Aki szereti az olyan, a régióra jellemző ízeket és hozzávalókat, mint a bárány, a labneh, a gránátalma, a koriander és a menta, az bármit is választ, nem nagyon tud hibázni.

Bixie

Az árak 1700-2500 Ft körül mozognak, ami teljesen korrekt, de legnagyobb kedvencünkért, egy adag sima jó labnehért is bármikor beugranánk, ami ottjártunkkor 1100 Ft volt, és ehhez már járt egy manouche is.


Bullet Coffee and Bakery – Kazinczy utca – update: végleg bezárt

Frissítés: sajnos a hely azóta bezárt. 

Teljesen véletlenül botlottunk a Bulletbe, amikor épp a Manouche-ban jártunk. A miniatűr specialty kávézó ugyanis közvetlenül a libanoni street food kajálda szomszédja a Kazinczy utcában, egy elképesztően kicsi helyiségben, ahol a pultnak és két bárszéknek is épphogy jut hely. Ha néhány héttel korábban érkezünk, még nem is találtunk volna itt semmit, ugyanis egy vadonatúj üzletről van szó. A hely nevében szerepel a „bakery” szó, és bár ottjártunkkor még nem volt nyoma pékárunak, biztos ezek is előkerülnek majd, amint a Bullet eléri az üzemi hőfokot.

Bixie

A tatai Awaken pörkölőből származó, Sanremo gépen lefőzött eszpresszó hozta az 500 forintért elvárhatót. A lokációból és a hely méretéből adódóan sem valószínű, hogy a belassult lokálpatriótákra gyúrnának, de ha épp a Kazinczy utcában turistáskodunk, akkor egy sétálós kávéra simán ajánljuk a helyet.


Koller Galéria – Művészeti Galéria és Szoborkert – Budai Vár

Sokszor voltunk a Budai Várban. Tényleg. Nagyon sokszor. Én egész gyerekkorom óta, mivel az I. kerületben laktunk, de Péterrel is évszakonként legalább egyszer keresztül-kasul végig járjuk, újra és újra. Volt azonban egy hely, ami eddig valahogy elkerülte a figyelmünket. Ez pedig a Koller Galéria Művészeti Galéria és Szoborkert.

Mit kell tudni a Koller Galériáról?

A galéria nevét Koller György alapítóról kapta. 1953-tól működik, de elődjét, a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségét már 1950-ben megalapították. Ennek köszönhetően a Koller Galéria Magyarország legrégebb óta (megszakítás nélkül) működő művészeti galériája és műkereskedése. A galéria 1980-ban költözött a Budai Várba. Manapság kiállítások, aukciók szervezésével és műkincs kereskedelemmel foglalkozik. Több száz hazai és külföldi művész munkáit árulja és gyűjti. Rendszeresen tart aukciókat, amelyekről pontos információkat a weboldalon találsz.

Bixie

Miért is tértünk be a Koller Galériába?

Őszintén szólva minket nem a műtárgyak vonzottak be, sokkal inkább a galéria titokzatos hátsó kertje keltette fel érdeklődésünket. Eddig az épületet mindig a Táncsics Mihály utca felől láttuk, viszont ez alkalommal a Duna felőli oldalon érkeztünk a Várba. Így akadt meg a szemünk egy csodálatos épületen, amelyhez jól láthatóan egy zárt kert tartozott. Azt feltételeztük, hogy innen remek panoráma nyílik a Parlamentre, így jött az ötlet, hogy bekukkantsunk a Koller Galéria épületébe. A ház belső udvara is eszméletlen hangulatos, így ha már ott voltunk gondoltuk meglessük a műkereskedést is, hátha az épületből valóban el lehet látni a Parlamentig.

Benn egy hölgy köszöntött minket kedvesen és meginvitált, hogy a kiállítótér megtekintése után nézzünk ki a kertbe is. Ebben a pillanatban derült ki számunkra, hogy ez több puszta kertnél. Egy szoborkert. Mivel viszonylag ritkán fut bele az ember szoborkertekbe, ezért nyilván nagy lelkesen léptünk ki az épületből, és a látvány, ami fogadott minket, valóban elragadó volt. A reneszánsz stílusú szoborkertben szökőkút csobogott halkan, és a szűk kertben lévő csend és harmónia szinte egy pillanat alatt hatással lett ránk. Ha voltál már a Comoi-tónál található Villa Del Balbianelloban, akkor ez annak a miliőnek a meglehetősen miniatűr, de mégiscsak prominens hazai képviselője. Maga a földi paradicsom.

Körbesétálva a kertet közel tucat szobrot tekinthetünk meg. A bronzból és márványból készült szobrok elgondolkodtatók. Az egész hely olyan miliőt teremt, ahol kézzelfoghatóvá, mégis nagyon bensőségessé válhat a kapcsolatunk a képzőművészetekkel. Ha nyitottak vagyunk rá, egy igazán intim élményben lehet részünk. Én tiszta szívből ajánlom, hogy élj a lehetőséggel és látogass el ebbe a titkos kertbe!


Halas Guszti – pesti Duna-part

A múlt héten egyik délután már nagyon nem volt kedvünk dolgozni, így Péter bedobta, hogy pattanjunk motorra a jóidőben, és fedezzünk fel valami új helyet. A ragyogó napsütésben el is bambultam a motoron, így csak a Nehru Part után kaptam észbe merre is tartunk. Őszintén megvallom, hogy a XX. kerületben szinte soha nem járunk, így fogalmam nem volt milyen hely nyílhatott itt, amit Péter annyira meg szeretett volna nézni.

Nem telt el sok idő, máris leparkoltunk egy mediterrán lakópark tőszomszédságában, ahol is Halas Guszti cégére köszöntött minket. Egyértelműen szerelem volt első látásra. Még be se kellett lépni, már olyan jó hangulat áradt a kerthelyiségből, és annyira magával ragadó volt a Duna-holtágon fekvő hely miliője, hogy biztos voltam benne, jó helyre érkeztünk. A hatalmas területen kényelmesen elfér rengeteg ember. Van árnyékos és napozós rész, szabadtéri és fedett pavilon is, úgyhogy amennyire csak lehet időjárásbiztos a hely.

Bixie

A hely nevéből nem nehéz kitalálni, hogy megkóstolhatunk itt különféle halakat, de ami engem sokkal jobban mozgatott, azok a kolbászkülönlegességek voltak. Olyan spenótos-fetás kolbászt ettem, hogy 7 nyelven beszélt. Szóval ha egy jó hangulatú, vízparti helyet keresel, akkor ne csak a Római jusson eszedbe, Halas Guszti miatt érdemes a pesti Duna-part felé venni az irányt!


Őrszem Fogadó – Szalafő

A szalafői Őrszemről két ok miatt írunk: egyrészt egy fárasztó kéktúrázós nap vége felé már nagyon jó volt ide beülni inni egy sört, másrészt itt kóstoltuk meg étteremben először az Őrség talán leghíresebb ételét, a dödöllét, és tök finom volt.

Az Őrség hiába lett az utóbbi években egyre népszerűbb turisztikai célpont a civilizációból való kiszakadásra vágyó városi népek számára, gasztronómiailag az egy szem Pajtát leszámítva még gyakorlatilag sehol nem tartanak. Ilyenkor jön jól, ha a régió jellemző étele valami nagyon egyszerű, szinte elronthatatlan étel, amit szimplán csak tisztességesen kell elkészíteni, és frissen a vendégek elé tenni. Ezt a lécet a dödöllével az Őrszem simán megugorja, és ahogy említettük, kéktúrázók számára frissítőpontként is kiválóan helytáll, ami a barátinak nevezhető árakban is tükröződik. Úgyhogy ha erre jársz, akkor ezek miatt jó szívvel ajánljuk.

Bixie

Az étlap egyéb tételeit viszont csak saját felelősségre rendeld ki, a tányéron található cuccok a korrekttől a nem túl jóig a skála bármely pontján elhelyezkedhetnek.


Szó Ami Szó – G&D Kézműves Cukrászda és Pékség Balatonkenese

Nem tudom csak mi hívjuk-e „Szó ami szó”-nak vagy mások is így vannak vele, mindenesetre bármi is legyen a neve, a tősgyökeres keneseiek mindennapjait meglehetősen felforgatta ez a pékség. Eddig ha azt mondtad pékség és Kenese, akkor úgy vágta rá 10 emberből 10 hogy Katica, hogy még fel se ocsúdtál már ott ültél a leanderekkel körbekerített teraszon és nézted a végtelen sort, ahogy kanyarog a Balaton kedvenc pékségénél a friss kenyérért.

A Katica szinte bebetonozott egyeduralmát jött megtörni a Szó testvérpár, Dániel és Gellért, akik egy Magyarország tortája és az Ország legjobb croissant-ja cím után nyitottak üzletet Kenesén, szenvtelen módon pont szemben a Katica Pékséggel. A két hely közti különbséget persze zongorázni lehetne. A Szó mi szó fantasztikus kézműves termékeivel, omlós péksüteményeivel és isteni cukrász költeményeivel olyan új színt hozott Balatonkenese életébe, ami még a Balatonfelvidéken is ritkaság számba megy.

Bixie

Hangulatos kis kerthelyiségükben kis halastavat és játszósarkot alakítottak ki, így gyerekekkel is prímán el lehet lenni, amíg megreggelizik a család. Főszezonban villás reggelit és komolyabb meleg ételeket is kérhetünk, szezonon kívül pedig az édes és sós pékárukból válogathatunk a készlet erejéig.


The Rusty Coffee Box – Balatonakarattya

A Rusty Coffee Box különleges helyet tölt be a szívünkben, ugyanis konkrétan nekik köszönhető, hogy felfedeztük magunknak a balatonakarattyai magaspartot, és visszavonhatatlanul beleszerettünk az egész településbe. A Rustyról viszonylag kevéssel a nyitás után, valamikor 2017 nyarán hallottunk először, és amikor lekanyarodtunk a 71-es útról, hogy megnézzük magunknak, még nem sejtettük, hogy _ennyire_ pazar lesz a látvány, ami majd a szemünk elé tárul a szomszédos Brassó utcán lesétálva. Ugorjunk előre az időben, és immár balatonakarattyai ingatlantulajdonosként elmondhatjuk, hogy az elmúlt négy évben minimum ötvenszer, de valószínűleg ennél is sokkal többször jártunk Balatonakarattyán, és ez alatt egyetlen kezemen meg tudnám számolni, hányszor nem mentünk el a Rustyba inni egy kávét, és csodálni a balatoni panorámát.

Bixie

A kávézó kialakítása a rozsdás konténer (innen a név) és úgy általában a környezetére nem igazán reflektáló kialakítás miatt a nyitáskor kapott hideget-meleget, de minket ez sosem zavart. Viszont annál inkább értékeljük, hogy a Rusty tényleg mindig nyitva van: egy jeges februári szerda délelőtt ugyanúgy be lehet ide térni, mint a nyári főszezon közepén, csak ilyenkor nem kell sorbaállni egy meleg chai lattéért, aminek mínusz tíz fokban nagyon tud örülni az ember. A Rusty nem csak azt mondhatja el magáról, hogy valószínűleg ők voltak az egész Balaton első igazi specialty kávézója, hanem azt is, hogy úttörői annak a még mindig nem túl nagy létszámú vendéglátói mozgalomnak, amelynek a tagjai egész éven át tartó, kiszámítható nyitvatartással üzemelnek, és ezzel próbálják megvalósítani a Balaton idegenforgalmának valódi négyévszakosítását.


4 minutes café – 4 perc és kávé – Budai Vár

Egy hely, ahol élvezheted a Goosebumps kávéit, Zhao Zhou teáit, vannak mindenmentes sütik, fagyi a Kő fagyi?-tól, kerámiák és virágok. Igen-igen. Ez maga a Mennyország. Jól látod. Üdvözlünk a 4 minutes caféban (vagy a 4 perc és kávéban – talán még ők sem döntötték el teljesen, hogy az angol vagy a magyar nevet használják-e).

Specialty coffee a Budai Várban

Az a nagy helyzet, hogy igencsak ráfért egy klassz kávézó a Várra. Igazából ha így belegondolok, nem is tudok mondani olyan helyet a Miro bezárása óta, ami kifejezetten ilyen jelleggel üzemelne itt. Szóval amikor ma megláttuk a nemrég nyílt 4 minutes cafét, akkor nagyot dobbant a szívünk.

Bixie

Már a bejárat is nagyon barátságos. Organikus anyagokból, kellőképp vendégcsalogató módon lett kitalálva a kis kültéri vendégtér amely az Országház utcára nyílik. Tökre szeretjük ezt a skandináv minimál hangulatot, úgyhogy már ezért jár a piros pont.

Egy barátunk és a kutyája is velünk tartott, márpedig kutyával érkezni bármilyen vendéglátóhelyre Magyarországon mindig vezethet problémákhoz, így kicsit aggódtunk, miként fogjuk levezényelni ezt a látogatást egy szőrállattal. Aggodalmunk az első pillanatban elillant, amikor a felszolgáló a pultból kinézett, és hevesen integetett felénk, hogy csak nyugodtan közelítsünk, kutyával együtt. Mire odaértünk, már érkezett is a friss víz és csont alakú kutyasüti a blökinek, úgyhogy innentől meg is volt csinálva a napunk.

Az csak ráadás, hogy az emberekkel is pont ilyen kedvesek, és a kirendelt kávé gyorsan, prémium minőségben állt elő. A hozzá kapott ajándék matcha teás kis sütit pedig azóta is emlegetjük.

A belső tér nagyon kicsi, inkább csak vészhelyzet esetén, esőben éri meg beülni. De ha már bementünk, akkor mindenképp nézzük meg a nagy polcot, amin ezernyi kerámia, lakás dekor és biszbasz kapott helyet, amiket én nagyjából mind megvettem volna. A 4 perc és kávéban valahogy minden a helyén van. Ha igazi elcsendesülős programot szeretnénk magunknak, akkor vegyünk egy elviteles kávét és sétáljunk át a közeli Koller Galériába, ahol a szoborkertben kényelmesen elfogyaszthatjuk azt.